Ingatlan kereső

Azonosító


Ár ( millió Ft | ezer Ft)

-

Hirdetés típusa

Ingatlan fajtája

Megye

Település

Kerület

Ingatlan típusa

Épület anyaga

Szobák száma

-

Félszobák száma

-

Hasznos alapterület

-

Telek alapterület

-

Leírás


Csak fényképes hirdetés


Keresés
Megosztás:
Facebook Twitter MySpace Startlap

Kispest története, történelme:

A Határ út környékén feltárt avar kori sírok arra utalnak, hogy Kispest területe már a honfoglalást megelőző korokban is lakott volt. Az államalapítást követő történelméről szintén régészeti leletek (pl. egy XX. század elején feltárt, tatárjárásban elpusztult román kori templom) és történelmi dokumentumok tanúskodnak.

A XIII. században Zent-Lewrync (Szent-Lőrinc) puszta, melyhez a mai Kispest nagy része is tartozott, Zsigmond király feleségének birtoka volt, a Hunyadiak idején pedig Mátyás kedvelt vadászterületeként említették. A török hódoltság, majd a Rákóczi szabadságharc következtében a terület jórészt elnéptelenedett, egy 1764-es térkép már elmocsarasodott, kietlen pusztaságként jelölte a korábban fejlődésnek indult területet.

A birtok 1723-ban a Grassalkovich család tulajdonába került, ami újabb lendületet adott a fejlődésnek. A XVIII. század közepétől mintaszerű gazdálkodást folytató földbirtokos család 1814-ben itt látta vendégül a bécsi kongresszus résztvevőit, I. Ferenc osztrák császárt, III. Frigyes Vilmos porosz királyt, és Sándor orosz cárt. A terület XIX. századi történelméből megemlítésre méltó Ferihegy névadója, Meyerffy Ferenc, aki az uradalom egyik bérlője volt, és fontos szerepet játszott például a terület fásításában. Ebben az időben alakítottak ki véderdőt Budapest déli és keleti határán, melynek utolsó maradványai Kispest és Ferencváros határán ma is megtalálhatók.

A Grassalkovichok kihalása után a birtokot dr. Sina Györgynek adták el, amit fia, Simon 1864-ben továbbadott egy belga banknak, amely megkezdte a területet felparcellázását. A mai Kispest területén Cséry Lajos, Herrich Károly, Eggert József, Rózsa Lajos, Sárkány József és Török Ferenc jutott birtokrészekhez. A jelenlegi Rákóczi utca, Üllői út, Jáhn Ferenc utca és Ady Endre út közé eső területet Herrich 1869-ben 811 darab, egyenként 300 négyszögöles házhelyre osztotta, és építkezésbe kezdett. Egy szabályos, sakktábla-szerűen elhelyezkedő település- és úthálózatot tervezett, 15-18 m széles utcákkal, impozáns terekkel. A tulajdonosok birtokaik egy részét ingyen bocsátották a köz javára, a házhelyek árát pedig jóval a fővárosi telekárak alatt biztosították a betelepülők számára. Megindult Ős-Kispest gyors betelepülése; a vidékről a főváros közelébe húzódók és az olcsóbb otthont kereső fővárosiak rövid időn belül felépítették családi házaikat.

A hirtelen népesedésnek indult Colonie Klein Pesth elszakadt Vecséstől, és 1871-ben Stowasser Ferenc bíró vezetésével, Kispest néven ideiglenes szervezésű, közigazgatásilag önálló kisközség lett. Létrehozták az anyaközség főbb utcáit, melyek többsége máig ezt a nevet viseli, ugyanakkor a ma ismert Kispest egy része ekkor még szántó, legelő, mocsár és erdőterület volt.

1873-ban megalakul a helyi községi szervezet, melyhez csatlakozik a Vecséstől szintén különvált Pestszentlőrinc-puszta és a szomszédos Törökfalva (Határ út - Simonyi Zsigmond utca közötti terület) is, valamint megindul a Varjú Kálmán birtokában levő, mai lakótelepi rész felparcellázása. 1874-ben Kispest nagyközséggé vált, körülbelül 1800 lakossal. Egy rövid, belvizek okozta problémák miatti megtorpanást követően 1879-ben Balla Zádor jegyző vezetésével széleskörű fejlesztési programok indultak be, kikövezték az utakat, járdaépítésbe fogtak, a lakókat kötelezték házaik bekerítésére, fasorok kerültek kialakításra, vízelvezető árkokat építettek, az utcákat petróleumlámpás közvilágítással látták el. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a mocsaras területek feltöltése, az Üllői út átépítése, a vasútállomás és a teherpályaudvar kialakítása, stb.

A fejlődés más szakterületeken is folyamatos volt: 1872-ben a Batthyány utcában felépült az első iskola, majd az első óvoda. 1886-ban megalakult a Kispesti Általános Ipartestület 100 taggal, mely 50 évvel később, 1937-ben már 1225 taggal bírt. 1894-ben Kispest önálló színházat avatott, majd egy 550 fős mozi is megnyitotta kapuit. Rendszeres járőrszolgálat védte a lakosság biztonságát, 1888-ban önkéntes tűzoltóság alakult, 1894-ben pedig megkezdte munkáját a helyi rendőrség is. Az egyházi élet fellendülése Ribényi Antal lelkipásztornak köszönhető, aki a hívők adományaiból felépítteti Kispest templomát. 1892-ben Madarassy főjegyző (akinek nevét ma a kerület egyik utcája őrzi) közreműködésével a Soroksár-Haraszti-Taksonyi Takarékpénztár önálló fiókot hoz létre Kispesten. 1891-ben a létrejön a telefon összeköttetés a fővárossal, majd 1896-ban már interurbán telefonhálózat is működik. 1900-ban megindult a villamosvágány az Üllői úton, és egy évvel később a község villanyvilágítást is kapott.

Miközben 1908-ban Pestszentlőrinc különvált Kispesttől, ugyanebben az évben dr. Wekerle Sándor pénzügyminiszter a kormány nevében megállapodott a Sárkány család örököseivel a birtokukban lévő, földművelésre alkalmatlannak ítélt területnek az állam javára történő megvásárlásáról. Ekkor kezdődött meg a kispesti munkás- és tisztviselőtelep építése, melyet rövid időn belül Wekerletelepként emlegettek az ott élők

1911-ben Kispest közigazgatási járási székhely lett, majd a már megközelítőleg 52 ezer lakosú terület 1922-ben város rangot kapott. Ebben az időszakban, 1923-ban épült fel a ma is működő Kispesti Művelődési Otthon (ma KMO Művelődési Ház), ahol többek között József Attila is tartott előadásokat, létrejött a városi könyvtár, melynek könyvtárosa Tersánszki Józsi Jenő volt. Ekkor már a város legtekintélyesebb sportegyesülete az 1909-ben alakult Kispesti Atlétikai Club (KAC) volt.

1950-ben csatolták Kispestet Budapesthez, mint a főváros XIX kerületét. A lakásínség enyhítésére, korszerűsítésére 1949-1964 között megépült az "Élmunkás" lakótelep.

A hetvenes évek közepén Kispest új központja az Üllői út (akkor Vörös Hadsereg útja) két oldalán alakult ki. A metró harmadik vonalának kiépítése után a belváros és a kerület között gyors és közvetlen kapcsolat jött létre. A főváros általános rendezési terve egyrészt ennek köszönhetően, másrészt a település erre alkalmas jellegének következtében itt jelölte ki a dél-pesti városközpont helyét. 1980 után az Üllői út mellett, összesen 125 hektár területen, szanálásra került 4076 lakás, melynek helyén a hagyományos kertvárosi környezethez kevésbé illő 12100 panellakás épült fel, öt és tizenegy szintes házgyári építményekben. Az 1990. utáni fejlesztési programoknak köszönhetően az aszfaltozott utak és a csatornázottság aránya csaknem 100 %-ra emelkedett, és kiemelkedőnek mondható a telefon és a kábel TV hálózat kiépítettsége is.

A fejlődés az elmúlt években is folyamatos volt, Kispest területén megépült egy modern bevásárlóközpont (Europark), és hamarosan átalakul a Kőbánya-Kispesti metróvégállomás és vasútállomás (új végállomás, kereskedelmi és szórakoztató központ épül), valamint annak környezete is (új sportcsarnok létrehozása).

Kispest népessége a rendszerváltozás óta, a fővaros többi kerületéhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutat. Ez egyrészt a demográfiai folyamatokkal, másreszt az agglomerációba irányuló migrációval magyarázható. A csökkenés mérteke az utóbbi néhány évben jelentősen lassult, az állandó lakónépesség száma meghaladja a 61 ezer főt. A legtöbb kerületi lakos (a teljes lakónépesség közel fele) a Lakótelep városrész tízemeletes panelépületeiben él, a kerület népsűrűsége ezen a területen a legmagasabb. A Kertvaros területi kiterjedése jóval nagyobb, azonban az alacsonyabb népsűrűség miatt a városrész lélekszáma elmarad a Lakótelepétől. A Wekerletelep közel 11 ezer embernek ad otthont. A Kereskedelmi övezet alig több mint ezer lakosával kerületi viszonylatban nagyon ritkán lakott, mivel elsősorban nem lakófunkciójú városrész. A lakható terület nagyságát ezen a területen jelentős mértékben csökkenti még a határán tálalható véderdő is. A lakónépesség életkori megoszlását tekintve megállapítható, hogy a városrészek közül a Lakótelepen a legmagasabb az aktív korú népesség aranya, míg a Wekerletelepen lakik a legtöbb idős ember.

Forrás: www.kispest.hu